Vannak még jó emberek!
Valaki a Lipóti Pékségben otthagyott száztízezer forintot (!) és azt szeretné, ha ebből minden nap ebédet adnának egy hajléktalannak fél éven keresztül.
A pékség azt írja: ma már ismerik a bácsit is.
Sándornak hívják, sofőr volt, de 13 éve elvesztette az állását, amikor meghalt a főnöke Azóta az utcán él. “Voltak mélyrepülései, de három éve nem iszik. Naponta jár közzuhanyzókba. Teljesen tiszta, ápolt, tök normálisan lehet vele beszélgetni” – írja a pékség Facebook-oldalán.
Képzeljétek, van egy jó fej törzsvendégünk a Lipóti pékség és bisztró -ban, aki minden nap nálunk vásárol, elég jól…
Közzétette: Alexandra Baltay – 2017. november 12.
“Képzeljétek, van egy jó fej törzsvendégünk a Lipóti pékség és bisztró -ban,”Egy kissé reklámszagú e történet. Talán önzetlenebb lett volna ha nem írják ki a pékség nevét. Az, hogy valakik más pénzéből kiszolgálják azt akinek erre nem telik, azt nem igazán nevezném önzetlen cselekedetnek. Valóban nem lenne szabad elutasítani valakit csak azért mert hajléktalan, ebben egyetértek, viszont azt kérdezem ez az empátia akkor is meg lenne ha csak egyszerűen hajléktalan lenne , koszos, büdös és még csak nem is lehet nagyon elbeszélgetni vele ? Én szoktam beszélgetni is velük és adni is a magaméból.
Nem baj ha reklámozunk követendő példákat, de azért ezt jobb lenni önzés nélkül.